@kereso: Ez a jánosi idézet benne is van a posztban.
Egyébként igen, az eiszegézis jobb szó erre, mint az exegézis.

Bejegyzés: Agapé – isteni szeretet?

Még egy érdekes János 5:20 pl kifejezetten Istenről írjam hogy szereti a fiút. És kapaszkodjatok meg, a fileo kifejezést használja.

Bejegyzés: Agapé – isteni szeretet?

@gnoldaeh: Elég egyszerű cáfolata ennek, ha megnézed, hogy akár János evangéliuma mikor hasznlja az agapeo szót. pl a János 3:19-ben is, ahol pl a sötétség szeretéről van szó... Vagy 12:43...

Ez az agapé fileo nyelvézkedés sokkal inkább eizegézis, mint exegézis. Érdekesebbek akarunk lenni, mint az eredeti. Jézus és János párbeszéde éppen elég erőteljes úg ahogy van.

Bejegyzés: Agapé – isteni szeretet?

@babba1: "1, Szerintem az ószövetségi időkben is szerették egymást, sokkal jobban mint a nem zsidókat. Zárt közösség volt."

Tulajdonképpen csak erre válaszolnék, mert eleve félreértésben vagy.

Először is nem zsidók azok, hanem izraeliták.
A nem izraelitákkal az izraelitáknak nem volt dolguk. Ahogy a kereszténynek sem a nem kereszténnyel szakrális értelemben. Az izraeliták egymást nem kellett, hogy szeressék tevőlegesen az újszövetségi értelemben. Elégtételt vehettek izraelita társaikon, erre a törvény abszolút felhatalmazott.

S hogy kinek a beteges agyában pattant ki, hogy a Jézushoz köthető szeretet parancs az a keresztények egymás felé való tevőleges szeretetéről szól? Annak a fejéből, aki ezt találta mondani:

Ján. 13,34
Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; a mint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást.

Egy mondatban kétszer is benne van, hogy egymást. A világgal semmi dolgunk.
Lehet persze szeretni a világiakat, mint embertársainkat, akiknek jót akarunk. Ez rendben van. De az a szeretetközösség, amivel Jézus demonstrálni akar, az befelé irányul.

Bejegyzés: Szeretni, de kit és hogyan – Egymást

1, Szerintem az ószövetségi időkben is szerették egymást, sokkal jobban mint a nem zsidókat. Zárt közösség volt.

2,A keresztény közösségekben azért embert próbáló feladat egymást szeretni, mert nem jó tudással szeretik egymást az emberek. A gyülekezetbe járás

is kissé erőltetett, tehát az egymás felé mutatott-érzett-cselekedett szeretet is erőltetett. Ez szüli az embert próbáló oldalát.

3, Mt. 5,46-47,Lk. 6,32-33
És bizony. Itt épp arról beszél az ige, hogy de, képesek a bűnösök is szeretni egymást, de ők csak azokat, akik őket is szeretik. Ezért nincs jutalom. Sem a földön, sem a mennyben. MIntahogy a kereszténynek sincs, ha csak a keresztényt szereti. Mégha emebrt próbáló is, akkor sincs jutalma érte, hiszen olyat szeret, aki "kötelességből" viszont szereti őt.

4,Nem ismerem a Balatit, de nem téved. Létezhet önfeláldozó szeretet közösség. De nem ezen van a hangsúly. Azon van a hangsúly, hogy milyen az igazi szeretet. Feláldozhatja magát, de kérdés, hogy mi a cél....

5, Nem a kereszténnyel kell úgy bánnod, mintha az Úrral tennéd, hanem úgy kell szeretned, mint ahogy téged szeret az Úr. Ő már akkor szeretet téged, mikor meg sem voltál, és azt sem lehetett tudni, hogy vajon keresztény leszel-e, vagy sem. Vajon honnan tudod, hogy aki szeretetre szorul a közeledben, az keresztény-e, vagy sem?

6, Azért tűnik embert próbáló feladatnak a szeretés, mert nem az Istent szeretjük viszont az emberekben, hanem mi akarjuk eldönteni, hogy hogyan szeressünk, és kit. És még azt is belemagyarázzuk, hogy ezt úgy tegyük, hogy tessen az Úrnak....agyrém.

7, "A legtöbb szeretetre ösztönzést a Bibliában bizony azzal kapcsolatban találjuk, hogy a keresztények egymást szeressék."

Nem!! Súlyos csúsztatás. Meghirdetjük a dzsihádot is? A fenti rettenetes példa kinek az agyából pattant ki? Csak nem valami igefórumos volt az illető? Azokból nézem ki...:o)

A keresztény a testvérünk, tehát őt valóban más szeretettel szeretjük. testvéri szeretettel. Ha van testvérünk, akkor tudjuk, hogy ez bizony megkülönböztetést jelent, némi kivételezést. De nem nagyobb, jobb szeretést. Mindig az Atyát szeretjük viszont minden embertársunkban, bármilyen helyzetben, tudatában annak, hogy minket is annak ellenére szeret az Atya, hogy kik, és mik vagyunk.
A szeretet a helyes ismeret, és érzelem együtt. A példa úgy buta, ahogy van. Félre vezető, embertelen, és Istenhez sincs köze. Kár volt róla értekezést írni. :o)

Bejegyzés: Szeretni, de kit és hogyan – Egymást

@gnoldaeh: Kedves gnoldeh! Lehetséges, hogy János tudatosan váltogatta a két szót, csak én nem igazán értem, hogy akkor mi a konklúzió. Mi a szavak különbözőségének oka? Úgy érzem, nem olvasható ki következtetés erre vonatkozóan.

Bejegyzés: Agapé – isteni szeretet?

@sfi: kedves sfi!
Tetszik az írásod, bár nem értek egyet mindenben.
Szerintem Jézus és Péter párbeszéde pont nem a két szó csereszabatossága melletti nézetet erősíti, inkább ellenérvként hozható fel. Nagyon úgy tűnik, hogy János tudatosan váltogatta a két szót, nem pusztán a választékosság miatt.

Bejegyzés: Agapé – isteni szeretet?

@SAABI: Csatlakozom! Valóságos kincs az archívum (is!),de örömmel látom,hogy vannak újabb postok is! Nagyon klassz,és fontos ez a mondat (is): >>"Nem titkolt célom, hogy keresztény környezetem, közegem evidenciáit bontsam fel, boncolgassam, kérdőjelezzem meg vagy épp tegyem zárójelbe."<<

Bejegyzés: Az Istennel megélt kapcsolat

jól és egyszerűen megfogalmazott alapvető dolgok ezek!

Bejegyzés: Az Istennel megélt kapcsolat

@balati: szívesen :)

Bejegyzés: Az Istennel megélt kapcsolat

Ámen, ámen, ámen!

Köszi, hogy ezt leírtad, nagyon hasonlóan látom.

Bejegyzés: Az Istennel megélt kapcsolat

"úgyhogy végig fogom olvasni az archívumot, ha nem bánod."

Megtisztelsz. :)

Bejegyzés: Az Istennel megélt kapcsolat

Hm... ez az írásod nagyon tetszett!

Gondoltam, csak beköszönök.
Rákerestem a Google-ban az "agapé" és "fileo" szavakra, hogy megnézzem, pontosan hogy is van ez és... ideirányítódtam Hozzád (egy korábbi bejegyzésre).

Azután csak így gyorsan egy-két írásodat elolvasva az a sejtésem támadt, hogy nyilván azért, mert van mit tanulnom még az Istennel való járásról... és talán szükségem van egy kis balanszra... úgyhogy végig fogom olvasni az archívumot, ha nem bánod. :)

Szeretek ilyen "két lábbal a földön álló" hívő embereket megismerni.

Üdv,
Szabolcs

Bejegyzés: Az Istennel megélt kapcsolat

@sfi: Mindig tudok felfedezni kincseket a Blogodban (szerintem nem vagyok evvel egyedül) Örülök,hogy -még ha jelenleg archívumként is-de él a Naplód! Én bizakodom az újraindulásban.... Nem muszáj napi-blogot vezetni több megabájtnyi maratoni hosszúságú postokkal-szerintem. De bárhogy is Döntesz,elfogadom és tiszteletben tartom.

Bejegyzés: A testi gyülekezet

Kedves Zsolt

Örülök, hogy ilyen hűséges olvasóm vagy. :)

Bár tudnék több posztot írni...

Bejegyzés: A testi gyülekezet

Régi post...én most olvastam el (újra). Nagy különbség: valaki testvér,vagy testvérnek mondanak. Szeretem a Károli fordítást (is),de én is úgy látom: nem következetes ebben a témában.

Bejegyzés: A testi gyülekezet

@sfi: azt hiszem, ebben a kérdésben nem jutunk dűlőre, de nem is kell.

Szívesen látunk Benneteket! Csak jelezzétek előre, és akkor több időt is tölthetünk együtt!

Nem reszketek, hiszen "a tökéletes szeretet elűzi a félelmet" :) :P

(Csak, hogy a keresztény frázisgyűjteménynél maradjunk :D)

Bejegyzés: Szeretni, de kit és hogyan - Bevezető

@balati: Az idézett rész nem Isten akaratát, hanem Pálét tükrözi. Ezt alapvetően a pontosság kedvéért mondom.

Másfelől azért lásd be, nem cáfoltad meg az általam mondottakat. Én alapvetően a keresztények és a külvilág felé tanúsított szeretetmagatartás eltérő voltát hangsúlyozom. A keresztényeket szeretni kell, nincs apelláta. Jobban, mint magunkat, önfeláldozóan. Ennek a közelébe sem ér az a magatartás, ahogy a világiakkal bánhatunk. Bánhatunk. Feltételes mód. Szabadok vagyunk akár nem szeretni is embereket. Így végső soron valóban ki fogunk kötni az elvárásrendszernél.

Ne haragudj, ha keménynek érzed, amit mondok, nem akarlak bántani. Mégis azt kell mondjam, amit Te "az igazságnak érzel" ezzel kapcsolatban, csak egy keresztény frázisgyűjtemény. Számos olyan embert ismerek, akiről egész biztosan tudom, hogy érti Isten szeretetét, kegyelmét, mégis teherként éli meg a szeretetmagatartást mások iránt. Legfeljebb az felszabadító számára, ha rájön, nincs ilyen teher. Az, hogy nincs ilyen teher, természetesen ne legyen ürügy a testi természetnek, azaz ne gyűlölje, ne bánjon vele igazságtalanul stb. De lehetőség az akár merev elhatárolódásra, távolságtartásra, a kapcsolat kerülésére.
S vagyok én, aki szabad vagyok e tehertől, mely nem az Úré, ami könnyű és az igától, ami nem gyönyörűséges. Én fennen hirdetem, mit hirdetek, s mivel vitába szállsz, mégis merem állítani, kevesen élik meg olyan intenzíven Isten szeretetét, mint én. Kevesen értik meg annyira kegyelmét. Minden lélegzetvételem kíséri és tudom, hogy itt van. Ez nem dicsekvés. Már csak azért sem, mert a legkevésbé sem az én érdemem és kiválóságom van ebben és ezt én tudom a legjobban. Csak régebben én döbbentem meg azon, hogy mások nem így vannak, innen tudom, hogy különleges és kevesen vannak így.
Viszont vannak olyanok, akik "remekül" eljátsszák, hogy ők mennyire szeretnek mindekit, sőt szeretnek is, nemcsak mondják. Mégis elég hamar rá lehet jönni, hogy közük sincs Istenhez. S ekkor még csak a keresztényekről szóltam, nem például a keleti vallásokat gyakorlókról, akik mindenféle Krisztus-ismeret nélkül remekül képesek szeretni.
Tehát több oldalról is cáfolom a mindennapi életből elméletedet.

Egyébként köszönöm kérdésed, jól vagyunk. Rengeteg dolgom van, azért lettem inaktív. Ki se látszok belőlük.
Épp a napokban gondoltam rá, hogy jön a jó idő, leruccanhatnánk valamikor Szombathely környékére. :) Reszkess! ;)

Bejegyzés: Szeretni, de kit és hogyan - Bevezető

Végre kikerestem azt az igét, ami az eszemben volt azzal kapcsolatban, hogy igenis arra kell törekednünk, hogy mindenkit szeressünk:

"titeket pedig az Úr gyarapítson és gazdagítson a szeretetben egymás iránt és _mindenki iránt_, ahogyan mi is szeretünk titeket."

Pál apostol imádkozza ezt a thesszalonikai gyülekezetért. Szerintem nyilvánvaló, hogy Isten azt akarja, hogy növekedjünk a szeretetben, és nem igaz, hogy nincs utasítás arra nézve, hogy a testvéreken és ellenségeken kívül mást kell-e szeretnünk.

Az meg csak most esett le, hogy az egyház szeretethiányának okát abban látod, hogy "tehernek érzik" a hívők, hogy szeretniük kell. A megoldást pedig abban, hogy akkor vegyük le ezt a terhet a vállukról: nem kell mindenkit szeretni.

Azzal egyetértek, hogy tehernek érzik, de hogy ez miért van azt másként látom. Az igazság szerintem az, hogy csak annak teher szeretni, aki nem érti/éli át Isten szeretetét naponta, aki nem érti Isten kegyelmét, pusztán elvárásokat érez Isten és az egyház részéről. Tehát az egyházon belüli szeretetlenség a rossz istenkép és törvényeskedés miatt van; a megoldás pedig nem az, hogy lejjebb visszük a "követelményi szintet", hanem biztosítjuk az embereket Isten szeretetéről és kegyelméről, személyes szinten pedig, hogy szellemben járunk, aminek gyümölcse a szeretet lesz.

Amúgy régen értekeztünk, minden oké? Jól vagytok?

Bejegyzés: Szeretni, de kit és hogyan - Bevezető

Sfi,persze...megértem...Én sem tudok "napi-blogot" írni. Jó olvasni a Blogodat,és várom az újabb írásokat,-amikor Időd engedi.

Bejegyzés: Hitmozgalom és egyéb rögeszmék